7.fejezet

Jó Olvasást! 

Esküvő!

~Bella,azt oda! - mondta Alice, aki egyébként az esküvő szervezője. Már 2 hét telt el azóta hogy Rose és Emmett bejelentették,újra össze házasodnak. Mindenki örült neki. Nagyon sok mindenki lett meghívva. Én mivel nem tudok nekik semmit sem venni,vagy ilyesmi ezért egy számot írok nekik. Remélem tetszeni fog nekik!  ~ Nem. A bal oldalra. - parancsolgatott Alice lelkesen. Én nem tudtam sok mindenben segíteni,csak annyit csináltam hogy a lerakott padokat díszítettem. De azt nagy lelkesedéssel. Nagy öröm,hogy tudok segíteni nekik. Az esküvő holnap lesz,amit már nagyon várok. Nessie és én lettünk a koszorúslányok,és Carlisle fogja bekísérni Rose-t. 
~Szia! - hallottam meg Rosalie bársonyos hangját. Ijedten kaptam oda a fejem,de ahogy megláttam elmosolyodtam. Rosalie haja szokatlanul festett. A mindig kibontott haj helyet, egy gyönyörű masni díszitette a feje búbját. Minden elismerésem Alice-nek. Tuti hogy holnap ő csinálja a hajamat! ~Hogy vagy? - kérdezte szokatlanul kedvesen. 
~Miért voltál olyan velem először? - csúszott ki hirtelen a számon. Rose elsőnek csodálkozva nézett,majd elmosolyodott. Kíváncsian meredtem rá,választ várva. 
~Mert irigyelem az életedet,Rach. - mosolygott,még mindig nem értettem hogy a gyönyörű és csodálatos Rosalie az én szánalmas és boldogtalan életemet irigyeli? Ez badarság. Látván értelmetlen arckifejezésemet felnevetett. Angyali hangja beterítette az egész erdőt. ~ Rachel! Neked mindened lehet még. Munkahely,barátok és család. - mondta és ahogy láttam az utolsónál elszomorodott. 
~De neked is mind megvan! - mondtam értetlenül. Ebből mit akar kihozni? Újra felnevetett.
~Neked lehetnek gyermekeid! Amik nekem már nem. Te öregszel,én nem! És ez a tudat megbolondít. - mondta szomorúan. Nagyon megsajnáltam szegényt,de azt nem mondtam neki hogy én is szeretnék olyan lenni,mint ő. Bármi áron,de én örökké Nessie - vel akarok maradni. A legjobb barátnőmmel.  ~Én őszintén megbánta hogy olyan undok voltam veled. Meg bocsájtasz? - kérdezte reménykedve. 
~Soha nem haragudtam rád. - mosolyogtam,mire ő szorosan megölelt. Jó érzés volt,hogy nem vagyunk haragba,hisz' én őszintén szeretnék a barátnője lenni. Mikor elengedett Alice jelent meg mellettünk. 
~Ó! Esküvők,mindenkit összehoznak! - vigyorgott szélesen. 

...

Eljött! Elérkezett az esküvő napja is. Mindenki nagyon izgatott,és megérkeztek a Denali klán is. Még nem találkoztam velük,de már várom őket. Rajtuk kívül még a farkasokat is meghívták. Persze emberi alakban! 
~Rachel,ide hoznád Rosalie ruháját? - kérdezte meg Bella kedvesen. Már Rosalie haja készen volt, szőke haja be göndörítve, és oldalt egy fonás díszesül. Virágok mindenhol,és ez nagyon jól állt neki. A ruhája egyszerűen káprázatos volt. Fehér,és a fölsőrésze tele volt kis gyémántokkal.  Párszor bele gondoltam,hogy Rose-nak hány ruhája volt már. 
~Természetesen. - mosolyogtam és már a kezemben is volt a hófehér esküvői ruha. Rosalie felhúzta magára,addig nekem kezdték csinálni a hajamat. Szög egyenes,barna hajam csak simán be lett göndörítve, és három virágot illesztett be Alice.  Nessie - nek ugyan ilyen volt. A ruhánk szintén egyezett. Vagy talán csak annyiban nem,hogy nekem rövid volt.  Nagyon bejött nekem ez a ruha. 
~Nem sokára kezdődik az esküvő! - jelentettem ki ugrándozva. Nessie-vel lesiettünk az udvarra,ahol már mindenki ott volt. 
~Bemutatlak a Denaliaknak. - mosolygott Nessie,és oda mentünk azokhoz akikkel Emmett beszélgetett. 
 Tanya és Kate,a két nővér.  Az a két nő eléggé kedves teremtmények. Azt mesélték hogy a testvérüket, Irinát 2006-ban a Volturi megölte,hamis tanúskodás miatt. Ahogy láttam még mindig nagyon nehezen viselik az elvesztését. Carmen és Eleazar.  Ahogy látom rajtuk nagyon szeretik egymást,és egy percre sem mozdulna egy egymás közeléből. A szerelmük olyan igaz és valós,mint Carlisle és Esme-é vagy Bella és Edwardé. Már nagyon sok ideje beszélgettünk,mikor a pap arra intett minket hogy álljunk fel. Szóval jön a menyasszony! 
                                                    Komizni ér!             

6.fejezet

xx 

 Bejelentés!

Csodás napra virradtam a Cullen házba. Tegnap a lányok azt mondták,hogy aludjak náluk,és tartunk egy csajos estét. Úgy is tetűk,és ami a legőrültebb volt hogy hajnali 3-kor Esme bejelentette hogy nekem és Nessie-nek irány az ágy. Nagyon jó volt. Mióta itt vagyok nem mutattam még ilyen jól. Alice kedvéért megmutattam az úgy mond róla írt számomat. Azt mondtam neki,hogy adjon egy nevet amit rögtön be is kiabált. 
'~Ruhamánia! - kiabálta be a szám végén,szinte rögtön.' 
Megtöröltem a szemem,hogy a látásom kitisztuljon. 
~Jó Reggelt! - vigyorgott Alice a képembe,mire én egy nagyot sikkantottam és rögtön felugrottam. Alice a reakciómon röhögöt,amit 100% hogy már előre látott. 
~Te kis.. - vigyorogtam,majd el kezdtünk kergetőzni. Már vagy fél órája kergettem az egész házba és megjegyzem,mindenki minket nézett és azon röhögtek hogy nem tudom elkapni. 
~Szoljatok hogy jegyezem fel.Egy vámpír lánnyal soha az életbe ne kergetőzzek,mert én járom meg! - dőltem előre,hogy levegőhöz jussak. Persze mindenki dőlt a röhögéstől. Az arcom ki volt pirulva és szakadt rólam a víz is. Azt vettem észre hogy Alice felkap és a másik pillanatba már a szobájába vagyunk,ő pedig a ruhái közül válogat. ~Ha szabad tudnom mit csinálsz? - vonta kérdőre,még mindig lihegve. 
~Go a fürdő,tusolj le én addig nézek neked egy ruhát! - mondta ki se nézve a gardróbjából. Csináltam azt amit ő mond és mire kijöttem a fürdőből,Alice és a ruha már az ágyon pihent. Közelebb léptem hogy meg nézzem mit válogatott össze nekem. ~És előre szólok hogy felveszed! - figyelmeztetett. Király most miért nem vehetem fel a saját ruhámat? Az jobb mint ez a csicsás gönc. Meg amugy sem mennék sehova. 
~De.. - kezdtem volna tiltakozni,de Alice egy mozdulattal befogta a számat. 
~Csitt..Öltözz! - parancsolt rám,majd kiment a szobából. Vettem egy mély lélegzettet és magamra húztam a ruhát. Alice egy nyári összeállítást állított össze nekem,mivel Forks-hoz képest szép idő volt. Egy fehér szoknya,aminek a derekán egy masnis öv volt,és egy barna magassarkú. - Ezért még Alice kapni fog! - döntöttem el magamban,kegyetlenül.Vettem egy mély levegőt,majd elindultam le a lépcsőn. Leérve mindenki csodálkozva mért végig,csak is Alice vigyorgott. 
~Csini! - jelentette ki Bella és lánya egyszerre. Egy rugón jár az eszük az is tuti. Elpirulva szegtem le a fejem és léptem Alice mellé. 
~Ezt még jól megbánod! - súgtam oda neki. 
~Hallod Alice,a kis csaj bekeményít. - röhögött fel Emmett mögülem. Össze szükült szemmel fordultam meg,és villámokat szórtam rá. Úgy látszik Emmett még nem látta ezt az oldalam mert még a száját is befogta. Elégedetten elmosolyodtam,majd a vállát megütögetve indultam Nessie után,aki a konyhába sietett. Már nagyon éhes vagyok. 
~Ha végeztettek mondanunk kell valamit! - hallottam meg Rosalie hangját. Szóval be szeretnének valamit jelenteni. És én itt maradhatok? Ez csúcs. A bátyám mindig elküldött ha megbeszélni valója volt a farkasokkal. Nessie-vel gyorsan bekanalaztuk a zabpelyhet,amit még Esme csinált. 
A nappaliba érve leültem Carlisle és Edward közé. Szégyenlősen tettem keresztbe a lábamat és kíváncsian néztünk az előttünk álló párra. 
~Szóval. - köszörülte meg a torkát Rose. - Úgy döntöttünk hogy újra össze házasodunk! - jelentette ki mosolyogva,mire Emmett átkarolta a derekát. 
                                                 Komizni ér!                      

5.fejezet

Nincs hozzá fűzni valóm :)  Jó Olvasást! Pussz xx

 'Olyan büdös van,mint egy disznó ólban!'

Az ajtómban Seth Clearwater állt és azt nézte hogy játszom kedvenc számomat.  Szégyenlősen lehajtottam a fejemet és arrébb raktam a gitáromat. 
~Szia! - köszönt huzakodva, miközben szemeit nem vette le meztelen lábaimról. Szégyenlősen keresztbe helyeztem lábaimat,majd átkaroltam őket.
~Mit szeretnél? - néztem rá csokoládé barna szemeimmel. Nem akartam senkivel sem beszélni,főleg nem vele. Azzal nem aki a szívemet teljesen összekuszálta. Aki miatt nem veszem fel a telefont Matthewnek,de még Bree-nek sem. Az itt létem során teljesen megváltoztak az érzéseim a barátom iránt. Nem érzek iránta semmit, puszta barátságnál. 
~Gondoltam jól esne egy társaság! De ha nem,akkor.. - mondta közben pedig már meg is fordult hogy kimenjen. Hagytam hagy haddja el a szobámat,majd úgy döntöttem hogy ki megyek egy pohár tejért. Felhúztam magamra egy hosszú cipzáros pulóvert,majd lassan kicsoszogtam. A nappaliba Alice,Bella,Sam és Nessie-n kívül senki sem volt. Mit keresnek itt a csajok? Hisz' állítólag vámpírok nem jöhetnek a rezervátumba. Lemaradtam valamiről? 
Lassan oda csoszogtam a hűtőhöz és kivettem belőle egy üveg tejet. Beletöltöttem kedvenc poharamba,majd elindultam vissza a szobámba. Elhelyezkedtem ágyamon és lassan kortyolni kezdtem a tejemet,közben pedig egy számot hallgattam. Nagyon megtetszett nekem,és arra gondoltam amit még nem rég Bella mondott nekem. Hogy milyen boldogtalan volt mikor Edward elhagyta. Hogy a szíve is össze tört,de ahogy vissza jött,úgy kezdett begyógyulni neki. Ez a zene nekem arra emlékeztet. 
~Na jó,most azonnal kitolod a segged velünk,és elmegyünk vásárolni! - rontott be Alice a szobámba,de az arca eltorzult ahogy bele szagolt a levegőbe. Igaza lehet,hiszen itt egy sárkányt is meglehetne gyilkolni. A bűz lassan elérte az én orromat is és arcom ugyan olyan torz lett,mint Alicé. ~Mi történt itt? Olyan büdös van,mint egy disznó ólban! - jelentette ki undorodva. Kintről kacajokat lehetett hallani,ami azt jelentette hogy a lányok jót szórakoztak ezen. 
~Alice,én nem megyek sehova! - mondta ki minden élet kedv nélkül. Hollywoodban mindenféle vásárlásban benne voltam,de itt nincs kedvem. Főleg nem most. 
~Ó dehogynem! - rángatott fel Alice. ~Most pedig irány a zuhany. Amíg rendbe teszed magad,keresek neked egy elfogadható öltözetet. - mosolygott kedvesen,majd betolt a kis fürdőszobába. A zuhany ellazította a testrészeimet és miután kuszáltam a fülkéből megújultnak éreztem magam. Törölközőbe mentem ki a szobámba,ahol Alice kezében ott volt az öltözetem. Leterítette az ágyamra,majd már az ajtóm előtt is volt.
~Kint megvárunk. - mosolygott majd azzal a mozdulattal az ajtóm már be is volt csukva. Az ágyamhoz léptem és megnéztem mi van nekem összeállítva. A ruha tulajdonképpen jól nézett ki. Alicenek jó az ízlése! A ruha egy szürke csőszárú nadrág,egy szintén szürke felső aminek a derekát egy öv díszítette.A cipő egy magassarkú szandál volt amit kifejezetten szerettem. Gyors sminkelés után kimentem a helyiségből,ahol mindenki ott volt. Mindenki végig mért,mire én szégyenlősen sétáltam ki,a lányokat magam után húzva. 
~Irány vásárolni! - kiáltotta el magát Alice és Nessie egyszerre,mire mindenki beszállt Bella új Audi A3 - jába,amit még Edwardtól kapott 1 hónapja és elindultunk Port Angelesbe vásárolni. 
~Hosszú lesz ez a nap. - motyogtam megsemmisülten. 
~Höö? - kérdezték egyszerre a lányok. Inkább nem is válaszoltam. 
                                            Komizni ér!           

4.fejezet

Sziasztok! Tudjátok,örülök hogy egyre többen néztek be a blogomba,de annak még jobban örülnék ha egy rövid kis komentet is hagynátok. Jó Olvasást! Pusz xx

 'Olyan furán nézz mindig rám!' 

 ~Háát.. - kezdtem huzakodva. ~Tudod .. én úgy érzem egyre jobban meg kedveltem.De amikor a közelében vagyok,olyan mintha biztonságba lennék még ha a világ fel is bórul. - mondtam,de közben a földet pásztáztam. Nem volt annyi merszem hogy Nessie szemébe nézhessek. Mikor már egy ideje nem mondott semmit,kíváncsian néztem rá. 
~Szerelmes vagy! - állapította meg,pár perc elteltével. Hitetlenkedve néztem a szeme közé. 
~Ez bolondság.Én nem lehetek belé szerelmes! - mondtam lassan,minden szót ki hangsúlyozva, hogy érthető legyen Nessie számára is. ~Én nekem Hollywoodban van a barátom,és az egész életem. Én nem telepedhetek le itt. De olyan furán nézz mindig rám! És a szemei megőrjintenek. Én nem akarok itt maradni,mint anyám annak idején! - mondtam minden szót kegyetlenül. Lehet hogy túl mentem egy határon,és ha ezt Sam hallaná rosszul esne neki,de szerencsémre nem hallja. És ez addig jó is. 
~Figyelj rám! Tudom hogy nem tőlem akartad ezt hallani,sőt senkitől sem,de azt hiszem Sethel az történt mint ami Jacobbal vagy Sammel. - mondta,de én csak értetlen szemekkel bámultam rá. Mit akar azzal mondani? Mert ha azt hogy ő is vérfarkas,akkor azt már tudtam. 
~Kifejtenéd,Nessie? - kérdeztem idegesen. 
~Szóval azt hiszem,hogy bevésődtél neki! - mondta ki a kegyelem bökést. 

...

Idők teltek el azóta,hogy Nessie kimondta azt a bizonyos szót. Azóta a szobámból nem igazán akarództam kijönni. Úgy érzem depis lettem. Nagyon rosszul viseltem. Hogy őszinte legyek, 2 kerek hete ebből a szobából ki se mozdultam. Persze Nessie,Emily és még Bella is eljöttek meglátogatni és unszolni hogy jöjjek már ki. Sőt még Alice is elszeretett volna vinni vásárolni,de mindhiába a próbálkozásuk. Mivel az én munkám Hollywoodban a dal írás volt,így itt is írtam egy-kettő szöveget. Egyet nagyon is megszerettem,így mondhatom hogy az lett a kedvencem. 
[A dalok magyar énekesektől származnak,de a szöveg énekét ide írnám le. : Radics Gigi - Mire vársz? ]
Csakis okosan,mindent beleadsz,de hidd el az életből így kimaradsz
Tudd, hogy nem elég ha mindig csak bólogatsz 
 De ha ver a szív és te vele mész, de néha persze megesik hogy belebuksz és felemészt
Mégis valami most megigéz

Csak a napfény ami számít,és egy jó szó
Fel a fejjel,teli szívvel csakis így jó
Ha a biztos úton jársz,de te mégis szállni vágysz
Sose félj,gyere élj! Mire vársz?

Néha nagy a köd,nézed hol a fény érzed nem hord az élet most a tenyerén
Mégis van erőd benned dobol a szenvedély
 Nézd egy pici seb sose veri szét a szívbillentyűk játékának öntörvényű ütemét
Sokkal többet bírsz,mint képzelnéd

Csak a napfény ami számít,és egy jó szó
Fel a fejjel,teli szívvel csakis így jó
Ha a biztos úton jársz,de te mégis szállni vágysz
Sose félj,gyere élj! Mire vársz? ...
 
Nagyon tetszik! A gitáromat előhúzva kezdtem el játszani. Életem legjobb irománya ez a szám,abban már biztos vagyok. Az utolsó akusztikát eljátszva,arra lettem figyelmes hogy valaki az ajtómban tapsol. .. 
                                          Komizni ér!