9.fejezet

Szervusztok! Sajnálom hogy 2 nap után hoztam ezt a részt,de nem igazán értem rá az iskola és tanulás után. Sajnálom hogy ilyen rövid lett,de ez a záró rész. Úgy döntöttem hogy a kövi blogot is ide rakom fel. Remélem tetszett azoknak akik olvasták a blogomat,és a következőbe is bele olvosnak. Remélem komikat is írtok nekem,hogy kinyilvánítsátok a véleményeteket erről. Ha minden igaz már holnap fent lesz az 1.fejezet. :)  Remélem tetszeni fog nektek ez a rész.Puszi xx

Esőtánc és csók.


Az idő múlik,de az érzéseim egy személy iránt nem. Az űr ami a szívemben tátong csak egyre nagyobb, mintha a szívemben kerekedő űr mindent és mindenkit el akarna tőlem taszítani.  Az életem már nem olyan mint régen. Teljesen más lettem. Már nem vagyok az a kislány,aki a La pushi tenger parton ugrándozik a bátyával,aki kergeti a kukacokkal. Nem vagyok az a játékos mint az előtt. Pár hete még én is vidáman táncoltam,énekelt Rosalie és Emmett esküvőjén. De most! Teljesen más lettem. Egész nap az erdőt rolóm és egyedül létre vágyom. Persze tudom hogy Sam mindig valakit küld utánam hogy vigyázzon rám,de engem az sem érdekel. Ha tehetném az életemnek,most ebben a pillanatban végett vetnék,de kinek lenne az jó? Talán Matthewnek és a "legjobb barátnőmnek". Ja,amugy még nem is meséltem el hogy mi történt az esküvő után 2 nappal. 
'Az életem egy nagy szívás. Tönkre tettem egy esküvőt,és most azzal terhelek mindenkit hogy ne hogy vissza jöjjön az a féreg elmebeteg ember. Ember? Miről beszélek én?! Milyen ember az aki a állítólagos barátnőjét leégeti az emberek előtt és még fel is pofozza,pedig tudja hogy a lány testvére egy védelmező típus. Szánalmas! 
~Jól vagy? - hallottam meg egy hangot mögülem,aki ezzel a kizökkentett a gondolat menetemből. Megfordulva egy váratlan személlyel találtam magam szembe. A szemem kitágult és a szám a földet verdeste. Na és ki állt közvetlen mögöttem? Rég nem látott barátnőm nyakába akartam ugrani,de ő egy mozdulattal el állt előlem,így majdhogynem a földön végeztem. Értetlenül néztem Hope arcát,de ő csak dühös - értetlen arcával 'válaszolt'. Végül rá szántam magam hogy rákérdezzek arckifejezésére. 
~Valami baj van? - kíváncsiskodtam értetlenül,mire a lány arcára egyszerre suhant át több érzés. Értetlenség,düh,megvetés és talán szégyen? Miért érzem azt hogy Matthew kiborulásának köze van a barátnőm látogatásához?  Vett egy nagy levegőt,majd szinte kiabálva válaszolt. 
~Még meg is mered kérdezni? Hogy teheted ezt szegény Matt-el? Nem gondoltál rá amikor megcsaltad? Hogy mennyire rosszul fog ez esni neki? Most komolyan,Rachel.Mióta itt vagy még a telefont sem emelted meg nekünk,mikor mi mindig melletted álltunk. De te csak ezzel a lúzer bátyáddal és az ő haverjaival törődsz. Szánalmas vagy,én mondom! - kiabálta az arcomba,és úgy éreztem hogy egy tőrt forgatnak benne. Életembe nem aláztak még úgy meg,mint ahogy azt 2 napja tették,és még én vagyok a szánalmas? Nagyon jó barát az aki még csak nyitott szemmel sem jár. Egyre dühösebb lettem szavait hallva,így én is kiabálni kezdtem. 
~Még te beszélsz? Milyen barátnő vagy,hogy hiszel egy olyan szemét ládának mint az a féreg? Fogadni mernék,hogy abból ami 2 napja történt semmit sem mondott el. Kitalált egy hülye mesét,és még talán szét is verette magát,csak azért hogy hihetőbb legyen a meséje.  Milyen barátnő vagy már te,hogy velem veszekszel,mikor tisztán látszik az arcomon hogy ő ütött meg. - direkt oldalra fordítottam a fejem,ahol egy lila folt és egy karcolás volt. ~És csak hogy tudd a bátyámról jobb ha most le szállsz,mert ha a barátnőm vagy - voltál -, akkor is kikaparom a szemed. És hogy tudd,mikor te nem voltál ott Nessie igen. És mellesleg ők a CSALÁDOM! - az utolsó szót ki hangsúlyoztam és az arcába üvöltöttem,hogy tudja gyűlölöm. Kikelésemre nem igazán számított,mert vissza hőkölt. Tulajdonképpen pontosan eszt akartam elérni. Nem tudott válaszolni,így egy utolsó mondat után ott hagytam. ~Most pedig tűnj el! - mondtam és egy mosoly jelent meg arcomon.'
Vissza emlékezve az arcára,újra kiült az a kárörvendő vigyor a számra. Azóta nagyon sok minden történt. Pedig csak pár hét múlt el. Pl.: Ideköltőztem Forksba ,ott hagyva mindent. A munkámat,de persze itt úgyan úgy írom a számokat. Az életem üres lenne a dalaim nélkül.
A gondolataim között méláztam,mikor valami nedveset éreztem elsőnek a kezemen,majd végül mindenemen. Felpillantva az égre az eső esett. Úgy döntöttem hogy táncolok egyet az esőbe - amit már rég kiakartam próbálni -, így feltápászkodtam. Elkezdtem forogni,miközben mosolyogtam. Mindig is utáltam az esőt,de most jól esett. Nem az a téli eső volt,hanem mint egy nyári zápor. A tánc közben a lábam meg akadt valamiben mire én majdnem hátra estem,de ekkor valaki elkapott és karjaiba zárt. Felnézve a személyre Seth-et pillantottam meg. Már ő is csurom vizes volt,de ahogy észre vettem nem érdekelte. Bár ő nem is fázhatott. 
~Táncolsz velem? - kérdezte mosolyogva. Az arcomra kiüllt egy vigyor,és táncolni kezdtem vele,közben egy dalt kezdtem csak neki énekelni . 
~Take my hand, take a breath Pull me close, and take one step... - csak is neki írtam ezt a számot. Még pár napja,és most alkalmam van rá hogy el énekeljem neki. Megbabonázva néztünk egymás szemébe,és körbe táncoltunk szinte az egész partot. Mióta itt vagyok nem volt még ilyen szép pillanatom. Soha nem éreztem magam ilyen boldognak. Úgy éreztem hogy a világ most csak körülöttünk forog,és nem akartam hogy ennek vége legyen. Csak is a pillanatnak éltem,és énekeltem. Can I have this dance? Can I have this dance? - az utolsó két mondat után csak azt éreztem,hogy nedves ajkai enyémekre tapad. A fellegekbe jártam. Hányszor álmodtam már erről,de elmondani nem mertem senkinek. Tudtam hogy bolond voltam,amiért idáig mertem húzni. Kezdetektől ezt álmodtam,és most megkaptam. Mikor ajkait leszedtem enyémről,rá haraptam arra,de a mosoly nem ült le arcomról.  
~Sajnálom! nem akartam r... - kezdett volna szabadkozni,de ajkaimmal gyorsan elhallgattattam. ~Szeretlek! - mondta ki azt a szót amit rég óta vártam. Az eső elállt és a nap kisütött. Úgy tűnik minden nekünk él! 
                                                     Vége