2013. február 17., vasárnap

La Push!

Sziasztok! Elsőnek is szeretném üdvözölni azokat akik olvassák ezt a blogot. Igazából már nagyon sok blogom volt,de nem igazán törődtem velük,így hát mind törlésre ítéltem.Új döntöttem bele kezdek ebbe,és lehet hogy nem mindennap lesz rész,de ahogy tudok majd hozok.Nem is tudom mit írhatok még ... Talán csak annyit hogy aki tudd,és van véleménye az nyugodtan írja le ,hiszen minden vélemény számít. Szóval ... nézzétek el nekem ha nem a legjobb.Jó Olvasást!  Puszi xx



 20010. 05.16.
Hát elérkezett.Soha nem hittem volna hogy ez a nap is be fog következni.Bár nagyon örülök hogy legalább egy darabig nem leszek egyedül,de azért hiányozni fog Hollywood.Hiányozni fog a nap és a nagy,látványos helyek. De most egy időre muszáj itt hagynom mindent. De ami a legjobb ebben az egészben hogy láthatom Samet,a bátyámat. Na és persze az ő kelekótya fivéreit is. Láthatom hogyan változnak át Vérfarkassá és könyöröghetek Samnek hogy hagy legyek én is Quileute tag. Bár tudom hogy NEM-et fog mondani,de én addig könyörgök amíg csak nem nyögi ki azt hogy : igen! és persze a feltételt.
Nagyot sóhajtottam,majd zenét kapcsoltam és előhalásztam két óriási bőröndömet. A szekrényemhez lépve próbáltam kiválasztani hogy mit is vigyek. Végül persze sikerült döntenem. A bőröndömbe gyorsan dobáltam bele a dolgokat közben mondogattam hogy mi van meg. Mivel már 1 hete felírtam hogy miket kell beraknom így hamar sikerült. A két bőröndöm hamar tele lett és már csak valahogy össze kellett húznom őket. Végül egy egyszerű megoldásnál döntöttem. Ráültem a bőröndömre és úgy húztam össze nehezen. Még volt a vonatomig 3 óra így lassan felöltöztem.Végül egy zöld farmernadrág,egy hosszabb csíkos póló és egy öv mellett döntöttem.A cipőm egy magas talpú szandál lett,amit egyébként nagyon szeretek. Felvettem a barna farmer dzsekimet és lecipeltem a taxihoz a két nagy bőröndöt. Mire oda értem, a vonat már bent volt és pont akkor mondták be hogy 10 perc múlva elindul. Kifizettem a taxit és a vonatba,elfoglaltam a 12-es kabint.Lassacskán végül elindultunk és én megnyugodtam hogy ezt most nem késtem le. Szokásom volt minden honnan elkésni. Az út 10 órás lesz,így kiszámoltam hogy 18-ra ott lesz a vonat.Sam azt mondta hogy ki jön elém.
~Jó napot! A jegyét kérném! - mondta a kalauz,észre sem vettem hogy itt van. Kotorászni kezdtem a táskámba de sehol sem találtam.Egy grimaszt vágva néztem a kalauzra.
~Most szeretném a jegyet meg venni! - jelentettem ki.Még jó hogy pénzem van.A kalauz elő vette a jegyemet és lepecsételte,majd cseréltünk.Oda adtam a pénzt,ő pedig a jegyemet. Mikor kilépett a kabinból,felnevettem a saját bénaságom miatt.Végül bedugtam a fülest a fülembe és elkezdtem a zenét hallgatni.

~Rachel! - mondta mosolyogva Sam mikor észre vett. Mosolyogva léptem elé,magam után húzva bőröndjeimet.~ De szép lettél! - mondta mosolyogva,majd megölelt.Olyan erősen hogy még a szuszt is kinyomta belőlem.
~Őő..meg..fullad..ok! - mondtam akadozva,mire végre elengedett. ~Hova gyúrsz már te ember! - nevettem fel.Tudtam hogy nem gyúr,de ezt nem mondhattam volna ki ilyen sok ember előtt. Hallottam egy női nevetést is,amit rögtön felismertem. ~Emily! - visítottam fel.Emily-vel rögtön megtaláltuk a közös hangot az első alkalommal.Hiszen még csak egyszer találkoztam vele. Most a második alkalom.
~Szia te lány! - mosolygott kedvesen. ~Egyre szebb leszel! - mondta ő is. Mosolyogva karoltam át Emilyt is.
~Lányok gyertek. - mosolygott Sam,a bőröndjeimet húzva. Emily mellett sétáltam az autóig. Egy vörös Chevy lehetett. Sam gyorsan berakta hátra a bőröndöket és elindultunk La Push felé. Út közben kifele bámultam az ablakon. ~ A fiúk is nagyon várják hogy végre lássanak! - pillantott hátra Sam mosolyogva. ~De ha egy újjal is hozzád érnek. - sziszegte most már nem is olyan kedvesen.
~Sam nyugi,tudok magamra vigyázni.Meg amugy is Embrynek,Jarednek és Paulnak már vésődött be valaki,ja és Jacobnak is. - jelentettem ki egyszerűen.
~Igen,de ott van még Quil és Seth. - mondta idegesen,amin tulajdonképpen jót mulattam. Hangosan felnevettem.
~Jajj..A két név közül lehetetlen mind kettő! - nevettem hangosan. Emily persze velem nevetett. Sam inkább csendben maradt és az utat nézte.
Kis idő múlva végre megérkeztünk La Push-ba. A kis házikó kéményéből füst verődött ki,ami azt jelezte hogy a kis töpörtyűk -Sam és Emily gyerekei-,otthon vannak.Sam hozta a cuccomat én pedig csodálkozva néztem körbe.Ez a hely semmit sem változott. Ugyan olyan csodálatos mint eddig. Azt vettem észre hogy a nagy csodálásban a lábam megbotlik valamiben én pedig hasra esek.
~Jól vagy? - kérdezte Emily ijedten.
~Ja,ez jellemző rám. - mondtam nevetve,mire Emily is nevetni kezdett. Felsegített és bevezetett a házba,ahonnan hangos nevetések szűrődtek ki.Tuti hogy a bénázásomon nevetnek. Képes vagyok a sima talajon is össze esni. És erre már volt példa is. Belépve a tágas helyiségbe mindenki abba hagyta a röhögést és kíváncsian mértek végig.Szégyenlősen tettem keresztbe a lábamat és a földet kezdtem el nézni.Mellettem valaki figyelmeztetően morgott egyet,mire oda kaptam a fejem.
~Srácok,ő itt a húgom,Rachel.- mondta a 'húgom' szót megnyomva. A fiúk rögtön felugrottak és tolakodni kezdek hogy ki köszönjön elsőnek.
~Szia,én Embry vagyok! - nyújtotta végül a kezét a 'győztes'. ~Szia,én Quil.- lökte arrébb a srácot az egyik. Gondoltam,abba hagyatom ezt a civakodást így szégyenlősen megszólaltam.
~Sziasztok! ÉN Rachel vagyok,ti pedig Embry,Quil,Paul,Jared és Seth. - mutogattam találomra. mindenki vigyorogva intett egyet és megöleltek. Utoljára maradt Seth.Ahogy belenézett a szemembe kicsit megremegett és megbabonázva bámult...                      
                                                      Komizni ér!        

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése